Először néhány szó a hőszigetelés vastagságáról:
A hőszigetelő anyagok vastagsága nagyon mérvadó hőszigetelő képességben, mert 10 cm vastagságban is már megtarthatja a belső légtér hőmérsékletét, de mivel kis tömegű az anyag, így gyorsan ki is hűl. Hőtérképes vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a födémek felületi hőmérsékleti értékei, 15 cm betett vastagságtól, már a belső hőmérséklet felett vannak. Miért fontos ez? Mert a padlásfödémek felületi hőátadási tényezője (állandó érték) a belső felületen 10 W/m2K a külső felületen pedig 12 W/m2K, ami azt jelenti, hogy 1 négyzetméter felület a környezetbe, vagy a környezet a felületre 1 K (vagy 1 °C) hômérséklet különbség
hatására 1 másodperc alatt 10 W ill. 12 W hőenergiát ad át, tehát megállapíthatjuk, hogy a hőszigetelés célja, hogy a belső felületet a belső környezet hőmérsékletén (vagy az fölött) tartsuk, a külső felület pedig a külső környezet hőmérsékletén legyen (ha jól belegondolunk a fűtésünk is a felületi hőleadás elvén működik). Ez egy kicsit szárazra sikeredett, de azt hiszem a lényeg érthető.
Tehát:
A hőszigetelt épületszerkezet egész éven át meg kell feleljen:
- a hőtechnikai (energetikai),
- a páradiffúziós (állagvédelmi), és
- a hőfokcsillapítási (hőérzeti)
követelményeknek.
A házi kivitelezésnél általános hiba, hogy a párazárásról megfeledkeznek, vagyis a födémre először párazáró fóliát kell elhelyezni, mégpedig légtömören (minden toldást össze kell ragasztani)! Ez gátolja meg, hogy a lakásban keletkező pára a szigetelésbe kerüljön és ott kicsapódjon így károsítva a hőszigetelést, a szerkezeteket és a belső burkolatot.
Ha párazárással végeztünk, akkor jöhet a hőszigetelés. A vastagságot a hőszigetelő anyag tulajdonságai alapján kell megválasztani. Csodák nincsenek! Ha valamit olcsóbban adnak az azért van, mert gyenge a minősége, vagy a hővezetési értéke magas. Általában úgy lehet számolni, hogy a táblás hőszigetelő anyagokból (kőzetgyapot, üveggyapot) minimum 15 cm,de ajánlott a 20 cm így a hőátbocsátási tényező 0,2 W/m2K körül lesz, a paplanos hőszigetelésből pedig minimum 20 cm, de ajánlott ugyanezen érték eléréséhez a 30 cm.
Ami viszont nagyon fontos,
hogy a rétegeket kötésben kell egymásra helyezni, mert a toldásoknál hőhíd keletkezik. Tehát úgy kell egymásra rakni, hogy a toldások ne legyenek egymás felett! Végül a tetejére még teríthetünk egy páraáteresztő fóliát, hogy az esetleg rákerülő hó, víz ne kerüljön a hőszigetelésbe.
Ha mindezek betartásával készítjük a födémünk hőszigetelését, akár a fűtési költségeink 15-20% át is megspórolhatjuk, nem beszélve a komfortérzetről akár télen akár nyáron. És ez még nem minden, mert nyáron a jobb klímának köszönhetően a hűtők, fagyasztók is kevesebbet fogyasztanak.
Azért még néhány szó a befújt technológiákról (kőzetgyapot,cellulóz, üveggyapot) :
A befújt technológiáknál az árban benne van a beépítés költsége és garantáltan hőhídmentes szigetelést biztosít, hiszen nincs sehol toldás, minden kis üreget kitölt, valamint nincs vágási hulladék, ami egy bonyolult födémnél, vagy tetőnél akár 20% is lehet.
Hát döntse el, mindenki, hogy belevág-e a házi kivitelezésbe ezzel megspórolva a beépítési költséget, vagy szakemberre bízza. Egy rosszul kivitelezett hőszigetelés nem csak nem segít a spórolásban, de a szerkezetben olyan visszafordíthatatlan folyamatokat indít el aminek javítása csak magas költséggel végezhető el.
Ha házi kivitelezésre adjuk a fejünket, ne felejtsük el a védőfelszereléseket. Tapasztalatból mondom, hogy nagyon fontos a szelepes pormaszk és egy teljesen zárt ruha, ha szálas szigetelőanyaggal dolgozunk.
A következő részben a tetők megfelelő rétegrendjével és hőszigetelésével foglalkozom.
