Magastetők hőszigetelését nem csak a hőszigetelés vastagsága befolyásolja, legalább annyi szerep jut a megfelelő rétegrend kialakításának is, ami nem csak a téli energiamegtakarítást segíti elő, hanem a nyári hőségben is 26°C körül tartja a tetőtér hőmérsékletét.
Nézzük milyen szerepe van az egyes elemeknek az energiafelhasználásban:
Télen :
Egy családi házban a párakibocsátás 5-6liter/nap/fő amit a 20-22 fokos levegő egy része képes felvenni, 3-4% a falakon keresztül távozik a többit szellőztetéssel tudjuk eltávolítani a lakásból. Ha ezt a párát beleengedjük a szigetelésbe az kicsapódik belőle és jelentősen rontja a hőszigetelés összteljesítményét, nem is beszélve a szerkezetben okozott visszafordíthatatlan folyamatokról. Ezért elengedhetetlen a felfelé hűlő szerkezetek hőszigetelés előtti párazárása.
A hőszigetelés vastagságát mindig az anyag hőszigetelő tulajdonságainak alapján kell megválasztani. Míg egy cellulóz vagy kőzetgyapot esetében 20cm elegendő lehet, addig egy üveggyapot esetében még a 30cm is kevésnek bizonyulhat, ha a legolcsóbb ípust választjuk. Fontos még a tűzbiztonság is! Mivel a tetőszerkezet általában fából van, lehetőleg válasszunk A1 es (nem éghető) kategóriába tartozó anyagot.- A hőszigetelő anyag térfogatsúlya is jelentőséggel bírhat. Minél nagyobb az anyag térfogatsúlya annál nagyobb a hőtároló képessége. Míg egy vasbeton födémen elhelyezett hőszigetelésnél a szigetelés térfogatsúlya nem lényeges, hiszen a vasbeton hőtárolása átveszi ezt a szerepet, addig egy fafödémnél vagy magastetőnél ez a szerep is a hőszigetelésre hárul.
- A hőhidak hátránya a köztudatban úgy él, hogy penészedés kísérheti, ami igaz is, de valójában ennél sokkal nagyobb jelentőséggel bír a hőérzet alakulásában. A radiátorok felületi hőátadással hőt sugároznak a környezetüknek így fűtik a levegőt. A levegő hőmérsékleténél hidegebb felület felületi hőátadással hőt von el a levegőtből így hűti a levegőt. A hőhidaknál a felület akár 10-13°C kal hidegebb lehet a szoba hőmérsékleténél így hűtve annak levegőjét, amiben áramlás keletkezik, igy 'huzatos' környezet jön létre. Tehát egy huzatos környezetben akár a 25°C-ot is hidegnek érezhetjük. Az a gyakorlati tapasztalatunk ügyfeleink elmondása alapján, hogy a hőhidak megszűnésével 2°C -al lejjebb vették a termosztátot, mert a hőérzetük ezt diktálta. Ugye nem kell mondani mit jelent 2°C előállítása a magasabb hőmérséklet tartományban! Ezért törekedjünk a hőhídmentes szigetelés kialakítására!
- Páraáteresztő fólia! És ennek nagy jelentősége van! Hogy maximálisan ki tudjuk használni a rendelkezésre álló teret páraáteresztő fólia beépítése kötelező a hőszigetelés fölé, hogy a szigetelés szálai között lévő levegőből a pára el tudjon távozni. Amennyiben a hőszigetelés és a fólia között minimum 4cm légrést tudunk biztosítani egy vékonyabb hőszigeteléssel, akkor az un. "bramac" fólia is elég, de miért vennénk el a hőszigetelésből?
- És most jön a leggyakrabban előforduló hiba: az ellenléc. Az ellenléc nem a tetőfólia lerögzítésére vagy a héjaláson átjutó nedvesség szabad lejutására való! Nem elég 1-2 cm-es ellenléc! Minimum 4cm szükséges, hogy a levegő páratartalma el tudjon távozni. Ráadásul, mint majd látni fogjuk nyáron is óriási szerepet kap.
A következő bejegyzésben a szerkezet elemeinek nyári hatásairól írok, amiből kiderül, hogyan lehet klimatizált a lakásunk klíma berendezés nélkül.
